Az infláció pszichológiája – miért érezzük drágábbnak, mint amilyen?

Amikor a pénztárcánál gyorsabban változik a hangulat

A Portfolio szerint a 2024–2025-ös dezinflációs időszakban a magyar infláció 3–4 százalékra csökkent, de a lakossági percepció szerint az árak még mindig „elszálltak”. A gazdaságpszichológusok ezt inflációs illúziónak nevezik – azt az érzetet, amikor a vásárló a korábbi csúcsidőszak emléke alapján értékeli a jelent. A Forbes elemzése szerint az árak relatív érzékelése késleltetve alkalmazkodik: ha egyszer valami drága volt, a tudatban az is marad, még ha objektíven már olcsóbb is.

A The Economist szerint ez a jelenség a „pénzügyi traumák” kategóriájába tartozik – hasonló ahhoz, ahogy a recesszió után az emberek évekig óvatosabban költenek, még ha a gazdaság már helyreállt.

A vásárlás mint érzelmi műfaj

A közgazdaságtan régóta próbálja számszerűsíteni a bizalmat, de a fogyasztói döntések mögött sokszor inkább az érzelmek dolgoznak. A BBC és a Portfolio kutatásai szerint a vásárlók leginkább az alapvető élelmiszerek és rezsiárak alapján ítélik meg az inflációt, nem pedig a statisztikai kosár egészét. Ezért ha a kenyér, a tej vagy a villanyszámla nem csökken, az emberek inflációs érzetében sem történik fordulat.

A közérzet így gyakran független a valós gazdasági mutatóktól – az infláció „pszichológiai szintje” tehát ott marad, ahol a bizalom megsérült. A The Economist szerint a társadalmi emlékezetben ezek az árak kollektív tapasztalatként rögzülnek, és lassabban felejtődnek, mint a gazdasági sokkok.

A média, a rutin és az „árárnyék”

A Forbes úgy fogalmaz: az infláció érzete „napi szokásainkban él tovább”. A vásárlók többsége ugyanazokat a termékeket figyeli, így ha egy-egy ár nem csökken, az egész piacot drágábbnak érzékeli. A hírek és közösségi médiás bejegyzések ráadásul felerősítik ezt az érzetet – a negatív tapasztalat gyorsabban terjed, mint a pozitív. A Portfolio adatai szerint még azok is túlbecsülik az inflációt, akiknek a jövedelme már reálértéken nőtt. A percepció tehát önálló életet él: a „drága világ” érzése gazdasági tényből kulturális toposszá vált.

Több bizalom, kevesebb szorongás – a gazdasági pszichológia új terepe

A közgazdaságtan klasszikus modelljei szerint az infláció a pénz romlása. A modern megközelítés szerint viszont legalább annyira a bizalom eróziója. Ha a fogyasztók elhiszik, hogy az árak stabilak, akkor a piac is stabilabban működik. A The Economist egy 2025-ös elemzése szerint az infláció érzékelése már nemcsak gazdaságpolitikai kérdés, hanem társadalmi mentálhigiénés is: a tartós félelem a drágulástól a fogyasztást, a beruházást és a közérzetet is visszafogja.

A valódi stabilitás így nem a statisztikákban, hanem a vásárlói bizalomban kezdődik.